[Csaladt.] 1 kis tori

[Fleischer Tibor]

Kedves Lajos, és Mindenki Más!

Lajcsi 1374-ben Kassára hivta össze a rendeket, és itt iktattátk 
törénybe a leányági örökösödést. Itt iktatták törvénybe azt is, hogy a 
telekadó 2 lengyel garas (12 helyett). 1382-ben pedig Zólyomban a 
lengyel rendeket, hogy hódoljanak a Marcsinak, meg a Zsigának, aki 
akkor még csak jegyese volt. A Zsiga el is mendegélt a lengyel urakkal, 
hogy átvegye a kormányzást. A Zsiga azonban könnyelmű életével nem 
nyerte el a lengyelek támogatását. Azt sem felejthetjük el, hogy a 
Zsiga bratyója Csehország királya volt, és a családdal a lengyelek 
régóta hadi torzsalkodásban álltak Sziléziáért, míg KÁROLY RÓBERT 
meg nem kötette velük a békét Visegrádon. A Marcsit meg nem 
engedte el az anyja. Erre mondták a lengyelek, hogy nincs királyuk. 
Ezért kérték a két ország ketté választását, és kérték Hedviget. 
Özvegy Anju Lajosné nem akart belemenni ebbe sem, de végül 
belegyezett, és így 1384 október 5.-én Krakkóban megkoronázták. 2 év 
telt el a Lajcsi halála után, addig Lengyelországnak volt egy elfogadott 
királynője, a Marcsi, de nem volt koronázott.  Hedvig 1386 február 13.-
án ment Ulászló litván nagyfejedelemhez, akit március 4.-én Lengyel 
királyá koronáztak. Igazából csak Hedvig 1399 július 17.-i halálával lett 
igazán uralkodó. Addig a feleségének volt döntő szava lengyel 
kérdésekben, ez onnan is látszik, hogy 1395-ben Zsiga találkozott 
Hedviggel, ahol a Zsiga lemondott Halicsról, Hedvig meg a magyar 
trónigényről. Nem Ulászló mondott le róla, hanem Hedvig.

Érdekesség adalék: Mindkét Anju lányt túlélte a férje. És mindkét férj 
újranősült. És mindkettő Chillei Ulrik leányát vette el. Ulászló Annát, 
Zsiga Borbálát.

Tibor
Ui.: Bocs a ronda írásért, és a helyesírási hibákért. Mindig gondom volt 
a betűkkel.




_______________________________________________________________________
Lóerők, hengerek, igényre szabottan!
http://jarmuapro.origo.hu/advancedSearch.do?cid=1&rid=1#chooseCategory